Az NNGYK kiadta a veleszületett szifilisz megelőzését szolgáló, 59 oldalas módszertani útmutatót. A dokumentum már nem csupán a szűrés fontosságát hangsúlyozza, hanem konkrét feladatokat, felelősöket és határidőket rendel a szűréshez, az eredmények követéséhez, a kezeléshez és a partnerellátáshoz.
Az intézkedés hátterében súlyos járványügyi helyzet áll. Magyarországon 2025-ben 91 veleszületett szifiliszes esetet regisztráltak, 2026 első nyolc hónapjában pedig már 100-at. A frissen kiadott eljárásrend célja, hogy egyetlen pozitív eredmény se maradjon megfelelő intézkedés nélkül.
Mi változott?
| Terület | Korábbi gyakorlat | Az új szabályozás és útmutató szerint |
|---|---|---|
| Várandóssági szűrés | Kötelező szűrés az első trimeszterben | Valamennyi várandósnál szűrés az első trimeszterben, majd ismételten a 24–28. hét között |
| Már folyamatban lévő várandósgondozás | Nem volt második kötelező szűrés | Az ismételt szűrést a 2026. szeptember 1. előtt megkezdett gondozásoknál is el kell végezni |
| Ha a 24–28. hét már elmúlt | Nem volt egységes átmeneti eljárás | A következő gondozási alkalommal, a lehető leghamarabb, lehetőség szerint még a 36. hét előtt pótolni kell |
| Várandósgondozási könyv | Még nem tartalmaz külön rovatot az új vizsgálathoz | Átmenetileg az 5. oldalon kell feltüntetni a vizsgálatkérést, az eredményt pedig a 6. oldalon kell dokumentálni |
| Szüléskori gyorsteszt | Elsősorban gondozatlan várandósoknál merült fel | Gondozatlan, nem dokumentált szerostátuszú vagy magas kockázatú várandósnál kötelező; magas kockázat esetén akkor is, ha a két korábbi szűrés megtörtént |
| Fertőzőbeteg-jelentés | Személyazonosító adatok nélkül történt | A verifikált szifilisz és veleszületett szifilisz személyazonosító adatokkal jelentendő az OSZIR-ben |
| Kezelés | Nem volt egységesen rögzített betegúthatáridő | Az igazolt fertőzés kezelését lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 72 órán belül meg kell kezdeni |
| Partnerellátás | Változó gyakorlat | A kontaktok azonosítását és a partnerértesítést legkésőbb 48 órán belül meg kell kezdeni |
| Védőnői adatszolgáltatás | Nem volt ilyen részletes indikátorrendszer | Várhatóan 2027-től új, részben negyedéves védőnői jelentések bevezetését tervezik |
A legfontosabb változás
- 2026. szeptember 1-jétől valamennyi várandósnál az első trimeszterben, illetve késői gondozásba vételnél a lehető leghamarabb, illetve a várandósság 24–28. hete között szifiliszszűrést kell végezni.
Az ismételt vizsgálatot azoknál is el kell végezni, akiknek a gondozása szeptember 1. előtt kezdődött. Ha a várandósság már túlhaladt a 28. héten, a vizsgálatot nem a 36. heti laborig kell halasztani, hanem a soron következő gondozási alkalomhoz kapcsolódóan, mielőbb meg kell szervezni.
A módosított Várandósgondozási könyv megjelenéséig a második szűrést az 5. oldalon, a kötelező vizsgálatok mellett kell feltüntetni. Ezt elsősorban a háziorvos végzi, de az útmutató szerint indokolt esetben a védőnő is bejegyezheti.
A laboratóriumi vizsgálat elrendelése továbbra sem védőnői feladat. A védőnő a vizsgálat megtörténtét, eredményét és dokumentálását követi, elmaradás esetén pedig kezdeményezi az intézkedést.
Mit vár el az útmutató a védőnőtől?
Az új eljárásrend a védőnőt egyértelműen leletkövető, jelző és betegút-támogató szerepbe helyezi. A feladatmátrix szerint a leleteket minden tanácsadási alkalommal ellenőrizni kell.
A védőnő feladata:
- az első és a 24–28. heti szűrés megtörténtének ellenőrzése
- az eredmények követése a Várandósgondozási könyv, a bemutatott dokumentumok és az EESZT alapján
- az eredmények dokumentálásának ellenőrzése
- az elmaradt vizsgálat mielőbbi pótlásának kezdeményezése
- a reaktív, kétes vagy további vizsgálatot igénylő eredmény haladéktalan jelzése
- a kezelésbe jutás támogatása és megvalósulásának nyomon követése
- későn gondozásba kerülő vagy nehezen elérhető várandós fokozott támogatása
- szükség esetén a gondozási terv módosítása és a gyakoribb védőnői gondozás
- bizalmas, ítélkezésmentes tájékoztatás
A jelzést a gondozást végző szülész-nőgyógyász, illetve szükség szerint a háziorvos és az illetékes bőr- és nemibeteg-gondozó felé kell megtenni.
Nem minden reaktív eredmény jelent aktív fertőzést
A treponemális tesztek korábban lezajlott és megfelelően kezelt fertőzés után is hosszú ideig, akár élethosszig reaktívak maradhatnak. A reaktív szűrő- vagy gyorsteszt ezért önmagában nem különíti el:
- az aktív, kezeletlen fertőzést
- a korábban megfelelően kezelt szifiliszt
- az újrafertőződést
- az álpozitív eredményt
A diagnózis felállításához a treponemális és nem treponemális vizsgálatok, a titerérték, az előzmények, a korábbi kezelés dokumentációja és a klinikai kép együttes értékelése szükséges.
A védőnő feladata ezért nem az eredmény diagnosztikai értelmezése, hanem annak biztosítása, hogy a várandós késedelem nélkül orvosi értékeléshez és szükség esetén kezeléshez jusson.
Kik minősülnek magas kockázatúnak?
Az útmutató hat magas kockázatú (vár)megyét nevez meg:
- Borsod-Abaúj-Zemplén
- Heves
- Jász-Nagykun-Szolnok
- Nógrád
- Szabolcs-Szatmár-Bereg
- Bács-Kiskun
A besorolásnál a várandós lakóhelyét vagy életvitelszerű tartózkodási helyét kell figyelembe venni, nem a szülészeti intézmény helyét. A területi listát az NNGYK legalább évente felülvizsgálja.
Egyéni kockázati tényező lehet többek között a korábbi szifilisz vagy más STI, fertőzött partner, több vagy párhuzamos partnerkapcsolat, droghasználat, szexmunka, közelmúltbeli fogvatartás, instabil lakhatás, kiskorú várandósság, későn megkezdett gondozás, ismételten elmaradó vizsgálatok vagy az ellátáshoz való hozzáférést akadályozó élethelyzet.
A kockázati tényező nem minősítés, önmagában nem jelent együttműködési hiányt vagy gyermekvédelmi veszélyeztetettséget.
Szüléskori gyorsteszt
A szülést levezető orvosnak gyorstesztet kell végeznie:
- ha a várandós nem vett részt várandósgondozásban
- ha nem dokumentált a szerostátusza
- ha az útmutató alapján magas kockázatúnak minősül
Lényeges újdonság, hogy magas kockázat esetén a szüléskori gyorstesztet akkor is el kell végezni, ha az első és a 24–28. heti szűrés eredménye negatív volt. Ennek célja a várandósság későbbi szakaszában szerzett fertőzés felismerése.
A gyorsteszt ugyanakkor csak az utolsó biztonsági háló. A szüléskor felismert fertőzésnél a magzati károsodás megelőzésére már nem vagy alig marad idő.
Kritikus határidők
Az útmutató három különösen fontos időablakot határoz meg:
- 72 óra: az igazolt szifilisz kezelését a diagnózis után lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 72 órán belül meg kell kezdeni
- 48 óra: a partnerértesítést és kontaktkutatást haladéktalanul, de legkésőbb 48 órán belül meg kell indítani
- 30 nap a szülés előtt: a WHO szempontjából időben megfelelő kezelés minimumfeltétele, hogy legalább egy benzatin-penicillin-adagot legalább 30 nappal a szülés előtt megkapjon a várandós
A partnerkutatás szakmai koordinálása a bőr- és nemibeteg-gondozó, illetve az STD-szakellátás feladata.
A védőnő a várandós tájékoztatásával, motiválásával és a szakellátással való együttműködéssel segíti a folyamatot, de nem ő értesíti önállóan a partnert.
Új védőnői jelentési teher várható
Az útmutató több olyan indikátort is meghatároz, amelyek adatforrása a védőnői jelentés lesz:
- legalább egyszer szűrt várandósok aránya
- legalább kétszer szűrt várandósok aránya
- szeropozitív várandósok aránya
- 72 órán belül kezelésbe vett várandósok aránya
- legalább 30 nappal a szülés előtt kezelésbe vett várandósok aránya
Az adatszolgáltatás egy része negyedéves lenne, a járási hivatalon és a kormányhivatalon keresztül jutna el az NNGYK-hoz. Maga az útmutató is jelzi, hogy ehhez informatikai fejlesztés szükséges, a rendszer bevezetése várhatóan 2027-től történik.
Ez lényeges új adminisztratív feladat lehet, amelyhez még szükség van pontos adatdefiníciókra és egységes nyilvántartási felületre.
Kommunikációs tanácsok védőnőknek
Biztonságos megfogalmazás reaktív vagy kétes eredménynél:
„Olyan vizsgálati eredmény vált láthatóvá, amely további orvosi értékelést igényel. Ez önmagában még nem feltétlenül jelent aktív fertőzést, de fontos, hogy mielőbb megtörténjen a kivizsgálás.”
Igazolt fertőzés esetén:
„A szifilisz kezelhető fertőzés. A kezelés mielőbbi megkezdése jelentősen csökkentheti a baba fertőződésének és károsodásának kockázatát. Segítek abban, hogy minél gyorsabban eljusson a megfelelő szakellátásba.”
A kommunikáció során:
- biztosítsunk négyszemközti, bizalmas helyzetet
- ne következtessünk hűtlenségre vagy a fertőzés időpontjára
- ne használjunk megbélyegző kifejezéseket
- adjunk konkrét következő lépést és lehetőség szerint elérhetőséget
- kérdezzük meg, milyen csatornán biztonságos kapcsolatba lépni a várandóssal
- bizonytalan címzettnek küldött üzenetben ne nevezzük meg a fertőzést
- ne közöljük az eredményt a partnerrel vagy más családtaggal
- visszakérdezéssel győződjünk meg arról, hogy a várandós megértette a teendőket
Javasolt védőnői jó gyakorlat
Minden intézkedésnél dokumentáljuk:
- mikor és milyen forrásból ismertük meg az eredményt
- kit, mikor és milyen módon értesítettünk
- mi volt a megbeszélt következő lépés
- létrejött-e a szakellátás
- dokumentált-e a kezelés megkezdése
- szükséges-e fokozott gondozás vagy a gondozási terv módosítása
A legfontosabb változás tehát az, hogy a védőnő felelőssége az eredmények aktív követésében és a betegút elakadásának felismerésében hangsúlyosabbá és számonkérhetőbbé válik.
Az útmutató kimondja, hogy nem elég elvégezni a szűrést, az eredményt észlelni, továbbítani és intézkedéssé kell alakítani. Ehhez azonban a védőnőknek egyértelmű helyi eljárásrendre, működő informatikai támogatásra és megfelelő munkaidőre is szükségük lesz.
Igen, ez megint egy új feladat. Ellenőrizni, jelezni, telefonálni és utánamenni, sokszor már így is feszített tempóban. Mégis érdemes látnunk, miért csináljuk. Ha időben észrevesszük, hogy valaki kiesett a betegútból, kevesebb kisbaba fertőződik meg, szenved maradandó károsodást vagy hal meg.
Mi maradt még tisztázatlan?
Az útmutató több korábbi bizonytalanságot rendez, de nem old meg minden gyakorlati kérdést.
Nem derül ki teljes részletességgel:
- kap-e a védőnő automatikus EESZT-értesítést az új eredményről
- ki követi a leleteket szabadság, helyettesítés vagy betöltetlen körzet esetén
- hogyan igazolható, hogy a jelzett várandós ténylegesen eljutott a szakellátásba
- milyen informatikai rendszerben történnek majd a védőnői jelentések
- ki és milyen módon biztosítja a védőnő számára a kezelés megkezdésének és befejezésének ellenőrzéséhez szükséges adatot
- pontosan melyik betegellátó végzi az OSZIR-jelentést
A fertőzőbeteg-jelentés verifikált fertőzésre vonatkozik, és a jelentésben a betegség klinikai stádiumát is rögzíteni kell. Mivel ennek meghatározása nem védőnői kompetencia, indokolt lenne egyértelmű helyi eljárásrendben rögzíteni, hogy a jelentést ki teszi meg, és erről hogyan értesülnek a gondozás többi résztvevői.
Forrás: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ: Az országos tisztifőorvos módszertani útmutatója a szifilisz-fertőzött anyáról gyermekre terjedő fertőzés megelőzése érdekében szükséges beavatkozásokról. Budapest, 2026.