Mikor adtál utoljára időt magadnak? A betegség, aminek már nem szabadna léteznie: Miért hal meg mégis naponta egy magyar nő méhnyakrákban?
Január harmadik hete Európa-szerte a méhnyakrák elleni küzdelemről szól. Ez az a hét, amikor a szakemberek, a civil szervezetek és az egészségügyi ellátórendszer szereplői egy emberként hangsúlyozzák: a méhnyakrák az egyik legjobban megelőzhető daganatos betegség, mégis évente nők ezreit veszítjük el miatta feleslegesen.
A 2026-os év hazai szlogenje – a Mályvavirág Alapítvány kezdeményezésére – a „Gyöngyszem”, amely arra emlékeztet minket, hogy minden női élet egyedi és értékes, a megelőzés szimbóluma pedig a kézzel fűzött gyöngykarkötő.
A láthatatlan valóság
A modern orvostudomány korában, amikor távoli bolygókat térképezünk fel és génszerkesztéssel kísérletezünk, egy fájdalmas és érthetetlen kontraszt árnyékolja be a mindennapokat.
A méhnyakrák a 4. leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében világszerte. A WHO adatai szerint évente több mint 660 000 új esetet diagnosztizálnak, és mintegy 350 000 nő veszti életét a betegségben.
Hazánkban minden egyes nap életét veszti egy nő méhnyakrákban
Évente közel 1300–1400 új diagnózist állítanak fel, és körülbelül 400 család kényszerül arra, hogy idő előtt búcsút vegyen egy édesanyától, feleségtől vagy lánygyermektől.
Ezek a számok nem csupán száraz statisztikák, húsba vágó emberi történetek, amelyek nagy része elkerülhető lenne. Prevenciós szakértőként, mi védőnők is látjuk a tragédiát, hiszen a méhnyakrák az első olyan daganatos betegség, amelyet a tudomány jelenlegi állása szerint teljesen felszámolhatnánk. A célkeresztben nem az ismeretlen áll, hanem egy jól azonosítható vírus és a megelőzés hiánya.
A tudás megvan, a politikai döntés és a finanszírozás hiányzik
A méhnyakrák megelőzhető és korai stádiumban gyógyítható, mégis hazánkban az incidencia (az új esetek száma) 13,4/100 000 nő, ami drasztikusan magasabb az Európai Unió 8/100 000 fős átlagánál. A Nemzeti Rákregiszter adatai elkeserítőek, az elmúlt 20 évben nem történt jelentős javulás ezen a téren.
Bár a Méhnyakrák Eliminációs Bizottság kidolgozta a szakmai cselekvési tervet, a továbblépés gátja jelenleg a politikai döntéshozatal és a szükséges finanszírozás hiánya. Amíg a rendszer nem priorizálja az eliminációs stratégiát, így a felelősség sajnos az egyéni döntésekre hárul.
A halogatás ára nem egy szám a statisztikában…
Egy gyermek, aki túl korán veszti el az édesanyját. Egy család, amelynek az élete egy pillanat alatt kettétörik. Ezek a történetek velünk vannak és velünk is maradnak – miközben van lehetőségünk, hogy másként alakuljanak. (Forrás: Mályvavirág Alapítvány)
A 80-90 százalékos szabály – Senki sincs egyedül
Sokan úgy gondolják, hogy a humán papillomavírus (HPV) csak keveseket érintő, stigmatizált probléma. A valóság az, hogy a szexuálisan aktív emberek 80–90%-a találkozik a vírussal élete során. Ez nem életmód, hanem biológiai törvényszerűség kérdése.
A vírus rendkívül alattomos:
- Évekig hallgat: Akár évtizedekig is jelen lehet a szervezetben tünetmentesen.
- Nincs természetes védettség: Az immunrendszer nem aktiválódik általánosan egy átvészelt fertőzés után, így a szervezet nem tanul belőle. Bárki többször is újrafertőződhet élete során, és a daganatképződés kockázata minden egyes fertőzéssel nő.
A férfiak a kirakós hiányzó darabjai
A HPV nem „női ügy”. A vírus okozta daganatok közel harmada férfiaknál alakul ki, náluk pénisz-, végbélnyílás környéki (anális), valamint szájüregi és garatrákot okozhat. A modern, nemsemleges oltási stratégia kulcsfontosságú, mert a férfiak a vírus fő terjesztői.
A tudomány világos számokat mutat a felszámolás idejéről:
- Ha csak a lányokat oltjuk: a daganatok eliminációja több mint 100 évet vehet igénybe.
- Lányok és fiúk együttes oltásával (70-80%-os átoltottság mellett): a legveszélyesebb HPV-típusok 30 éven belül eltűnhetnek.
- A nyájimmunitás ereje: 40%-os átoltottság esetén már 5 éven belül látványosan csökkenne a fertőzések száma a teljes népességben.
A „Gyöngyfűzés” és a Gyöngy-percek ereje
A Mályvavirág Alapítvány által meghonosított szimbolikus gyöngyfűzés a szolidaritás és az összefogás jelképe. A kampányuk neve, a „Gyöngy-percek”, arra utal, hogy a szűrés mindössze néhány percet vesz igénybe, de évekkel hosszabbíthatja meg az életet.
A WHO „90-70-90” célkitűzése szerint a nők legalább 70%-ának rendszeresen kellene szűrésre járnia. Ezzel szemben az NNGYK regisztere szerint Magyarországon a postai úton kiküldött meghívókra a nők csupán 40%-a válaszol rendszeres megjelenéssel. Még mindig jelentős azoknak a nőknek a száma, akik 5-10 éve, vagy egyáltalán nem voltak vizsgálaton.Ez a részvételi arány megakadályozza, hogy a betegség népegészségügyi szinten visszaszoruljon.
A magyar „fegyvertény”: A védőnői méhnyakszűrés
Az OECD rámutat: a magasabb iskolai végzettség és a tudatos egészségmagatartás szoros összefüggésben áll a részvétellel, így nagyon fontos pillére lehetne a szűrésnek Magyarországon a Hungarikumnak számító védőnői hálózaton keresztül megvalosuló szűrés.
A program lehetővé teszi, hogy a nők ne csak nőgyógyászati szakrendelőkben, hanem a lakóhelyükhöz közeli védőnői tanácsadókban is részt vehessenek a szűrésen egy olyan ismert szakmebernél, akivel sokszor már kialakult a bizalmi kapcsolat.
Miért jó a védőnői szűrés?
- Helyben van: Nem kell a megyeszékhelyre vagy kórházba utazni, a védőnő a megszokott, bizalmi környezetben végzi el a kenetvételt.
- Személyes figyelem: A védőnők nemcsak a mintát veszik le, hanem felvilágosítást adnak a HPV-ről, az önvizsgálatról és a megelőzés további lépéseiről.
- Ingyenes és szervezett: A 25–65 év közötti nők 3 évente kapnak népegészségügyi behívót, amellyel a programban részt vevő védőnőket is felkereshetik.
Fontos: Ha behívót kapsz, ne tedd a fiók aljára! A védőnői szűrés egy gyors, fájdalommentes és életmentő lehetőség, amely éppen a kistelepüléseken élő nők számára jelent óriási segítséget.
Fontos megjegyezni azonban, hogy egy komplex nőgyógyászati rákszűrés, melyeket a szakorvosok végeznek nem csupán kenetvételből állnak, hanem ultrahangos és tapintásos vizsgálat is kiegészíti azt.
Oltás után is kell a figyelem
Gyakori tévhit, hogy az oltás kiváltja a szűrést. Bár a modern, 9 komponensű vakcina a rákos esetek 90%-áért felelős 7 legveszélyesebb típust (köztük a legagresszívabb HPV 16-ot és 18-at) lefedi, a maradék 10% ellen továbbra is csak a megfelelő védekezés (óvszer) és a rendszeres szűrés nyújt védelmet.
A rendszeres kontroll mellett elengedhetetlen a testünk jelzéseinek ismerete. Azonnal orvoshoz kell fordulni, ha az alábbi tüneteket észleljük:
- Közösülés során érzett fájdalom.
- Együttlét után tapasztalt vérzés.
- Rendszertelen, ciklusok közötti vérzés.
- Kellemetlen szagú, gennyes vagy véres hüvelyi folyás.
A holnap a mai döntéseinknél kezdődik
A méhnyakrák elleni küzdelemben minden eszköz a kezünkben van. Rendelkezünk hatékony oltással, szakmai cselekvési tervvel és kiváló szakemberekkel. Ami hiányzik, az a kollektív felelősségvállalás és az a határozott egyéni döntés, amely nem engedi a halogatást.
Ez a betegség nem tabu és nem elkerülhetetlen sorscsapás, hanem egy megelőzhető tragédia. A kérdés már csak az: Ön és szerettei mikor tettek utoljára lépéseket azért, hogy ne váljanak egy elkerülhető statisztika részévé?
